A 10. forduló...nem, nem néztem el. Körülbelül ez volt az utolsó olyan forduló, amikor még azt a csapatot láthattam, amelyiket az elmúlt 5 év legmotiváltabb együtteseként tartottam számon. Tartottam. De miért a múltidő?

Gondolom sokaknak feltűnt, de az utóbbi időben valahogy hiányzik a tűz  a játékosaink szeméből. Ugyan nem láttam a meccset élőben, de állítólag a Cegléd elleni győztes meccs sem kivétel ez alól. Szomorú. És hogy a miértre is válaszoljak, egészen rövid leszek:

Ezek a srácok fordulók óta tudják vagy sejtik, hogy télen már kevesen fognak közülük kifutni a kezdő sípszóra (kezdőként legalábbis biztosan nem). Pedig ők itt voltak pénztelenségben, kilátástalanságban, miattuk tudtunk egyáltalán elrajtolni a bajnokságban. Ez a hála érte? A helyemre akarnak igazolni? A lelátóról olykor bírálat hallatszik? Így nincs pacsi, ti bíráló szurkolók!

Szerintem ez a lélektana a csapat szerényebb teljesítményének és a szurkoló-játékos közötti rossz viszonynak. Megsértődtek. De hol itt a profizmus?

Legfeljebb az NB1-ben!